A kertmoziszerű díszletben rövid (szintén) zenés keretjátékkal összefűzve egy-egy klipnyi időt kapnak a bemutatkozásra a hazai popzenei és újhullámos együttesek, valamint az énekesek. Mind a tizennyolc klip képi-nyelvi asszociációkkal, filmnyelvi ötletekkel játszó, a dalok mögöttes tartalmát feltáró vagy leleplező kerek filmetűd, az egészből hol melankolikusan, hol ironikusan felrajzolódik a vigasztalan, szomorú korkép

In the open-air cinema-like scenery domestic rock bands get time for a short movie clip each, linked by an also short musical frame-play. Each of the altogether eighteen clips is a whole film etude playing with visual-lingual associations, film ideas, revealing the back-thought of the songs, and on the whole sometimes melancholicly, sometimes ironically the hopeless, sad picture of the era can be distinguished.