Когато държавната агенция пропуска да достави дори оскъдните средства, дължими по договор на гордите шайени в техния пустинен резерват, гладуващите индианци са толкова изтормозени, че също нарушават договора и се отправят на 6 месечно пътуване пеша към родните ловни земи, на 2400 километра от сегашния им резерват. С тяхното залавяне и връщане е натоварен капитан Томас Арчър, но по време на преследването, той започва да уважава смелостта им и решава да им помогне.

A Oklahoma, el 1878, els indis xeienes esperen la visita dels membres del Congrés, confiant que els faran justícia. Els han fet fora de les seves terres de Wyoming per instal·lar-los en una reserva desèrtica i dura, on moren de misèria. Com que la gent del govern no ve, els indis fugen de la reserva, decidits a recórrer els 2.500 quilòmetres que els separen del seu antic territori. L'exèrcit els persegueix i lluiten fins que arriba l'hivern. Llavors els xeienes es divideixen: un grup segueix el seu camí i l'altre es rendeix.

本片讲述远在1887年美国与印第安人签订和约，答应援助正受到各种如天灾、疾病、粮食短缺等问题的印第安人，驻扎在奥克拉荷马保留区。但美国政府忽略了这项协约，于是夏安族的酋长决定，返回原来的拥有比较丰盛农产的居住地。这样一来，就破坏了协议，引起了军队和夏安族的冲突，使美国内部陷入动荡与不安中。美国人与印第安人的摩擦日益增多，这时幸好有一位军官请内政部长随行化解冲突，把印第安人原居住地也划为保留区，美国与印第安人之间终于和平起来。此片是由名导演约翰．福特所拍摄的史诗型影片，在导演细腻的描写下，人性的尊严充分表达出来，并以写实手法充分诠释了当时的历史背景。

Soumrak indiánského kmene, putujícího do země svých předků.

Americký režisér John Ford (1894-1973) proslul především jako tvůrce westernů, jimž se věnoval už od dob němého filmu. Stačí připomenout klasické ukázky žánru jako Přepadení (1939), Fort Apache (1948), Stopaři (1956) či Muž, který zabil Liberty Valance (1962).

Svůj poslední western Podzim Čejenů natočil v roce 1964 podle skutečné události z let 1878-79, kdy necelé tři stovky indiánů z kmene Čejenů podnikly 2 500 km dlouhou pouť z oklahomské rezervace zpátky na své domovské území ve wyomingském Yellowstonu. Chtěl vyprávět pohnutý příběh strastiplné cesty z pohledu indiánů, neboť, jak sám několikrát poznamenal, zabil jich ve svých filmech mnohem víc než kdokoli jiný od dob generála Custera. A jeho hluboce zakořeněný smysl pro spravedlnost mu velel vyrovnat účty.

Een groep trotse Cheyennes leeft onder erbarmelijke omstandigheden in een dor reservaat in Oklahoma. De stam besluit terug te keren naar hun oorspronkelijke jachtgebieden in de Rocky Mountains. De Amerikaanse president beveelt een cavalerie-afdeling de indianen op afstand te escorteren, want hij twijfelt tussen zijn humanitaire idealen en angst dat de eens beruchte Cheyennes opnieuw een oorlog zullen beginnen. Het wordt een helse tocht door de bergen, waarin het barre klimaat zijn tol eist van de groep.

A reluctant cavalry Captain must track a defiant tribe of migrating Cheyenne.

En 1878, refusant de vivre dans une réserve, plusieurs centaines de Cheyennes partent en direction du Dakota où ils espèrent trouver une vie meilleure. Une institutrice fait partie du voyage et s'occupe des enfants. Mais le groupe est poursuivi par le capitaine Archer et ses hommes, chargés de les ramener dans leur camp.

En 1878, refusant de vivre dans une réserve, plusieurs centaines de Cheyennes partent en direction du Dakota où ils espèrent trouver une vie meilleure. Une institutrice fait partie du voyage et s'occupe des enfants. Mais le groupe est poursuivi par le capitaine Archer et ses hommes, chargés de les ramener dans leur camp.

Die Cheyenne-Indianer brechen aus ihrem trostlosen Reservat aus. Sie wollen sich trotz größter Entbehrungen in ihre weit entfernte Heimat durchschlagen. Captain Archer schickt seine Soldaten aus, um die Flucht zu verhindern. Eine gnadenlose Jagd beginnt.

Die Cheyenne-Indianer brechen aus ihrem trostlosen Reservat aus. Sie wollen sich trotz größter Entbehrungen in ihre weit entfernte Heimat durchschlagen. Captain Archer schickt seine Soldaten aus, um die Flucht zu verhindern. Eine gnadenlose Jagd beginnt.

Αποδεκατισμένοι απο την πείνα και τις κακουχίες, τα 250 εναπομείναντα μέλη της Ινδιένικης φυλής Cheyenne, που ζουν απομονωμένα σε ένα στρατόπεδο της Οκλαχόμα το 1870, αποφασίζουν το μακρινό ταξίδι της επιστροφής τους στα πάτρια εδάφη του Γουιόμινγκ. Μια πορεία επικίνδυνη, κατά την οποία θα αναγκαστούν να έρθουν αντιμέτωποι με τα ρατσιστικά ένστικτα των εποίκων, τη δολοφονική μανία των ιθύνοντων αλλά και τις εσωτερικές τριβές για εξουσία και ανάδειξη.

1878. szeptember. A cheyenne indiánok nyomorúságos körülmények között élnek a kormány által kijelölt kietlen, sivatagi rezervátumban: soraikat malária és éhség tizedeli. A kormány képviselői - ígéretük ellenére nem keresik fel őket, hogy meghallgassák panaszaikat. A végsőkig elkeseredett indiánok elhatározzák hát, hogy visszatérnek szülőföldjükre, ahol egykoron boldogan éltek. A rezervátumot azonban a törvény szerint tilos elhagyniuk. A fehérek közül az egyetlen, aki együtt érez velük, Deborah, az indián gyerekek tanítónője. Sorsukban osztozva velük megy, annak ellenére, hogy tudja, a helyőrség rövidesen üldözőbe veszi őket... A Maurice Sandoz regénye alapján készült film őszintén mutatja be az amerikaiaknak az indiánok elleni kegyetlen bánásmódjáról. A filmet Oscar-díjra jelölték.

Epopea della tribù dei Cheyenne che, ingannati e abbandonati dai vincitori bianchi, iniziano una lunga e drammatica fuga verso il nord, cercando di sfuggire alla fame e di tornare liberi nella terra dei padri.

1878년 황폐한 오클라호마 인디언 보호지역

이곳에서 질병과 기아에 굶주린 최후의 샤이언족 1천 여명이 그들의 원래 고향인 와이오밍으로 대 이주를 결심하고 감행하지만 그것을 저지하려는 백인들과의 처절한 사투가 벌어진다.

Jest rok 1878. Grupa Czejenów ucieka z rezerwatu w Oklahomie. Towarzyszy im misjonarka Deborah Wright. Indianie chcą dotrzeć do rodzinnych stron, mając nadzieję, że unikną rozlewu krwi i walk z białymi. W ślad za uciekinierami podąża oddział wojska pod dowództwem Thomasa Archera. Między Czejenami a białymi dochodzi do starcia. Wiadomość o klęsce żołnierzy rozchodzi się bardzo szybko. Za Indianami zostają wysłane kolejne oddziały, które mają pomścić śmierć towarzyszy.

Quando a agência do governo encarregada dos índios não entrega os escassos suprimentos, devidos por tratado, para a orgulhosa tribo Cheyenne em sua estéril reserva no deserto, os índios famintos entendem que foram mais abusados do que vale a pena tolerar. Mais de 300 cheyennes abandonam a reserva destinada a eles, partindo em uma travessia de 2.400 km rumo à sua ancestral área de caça. Isso é encarado pelo governo como um ato de rebelião, que então tenta impedir a jornada. O Capitão de Cavalaria Thomas Archer é encarregado de sua captura, mas durante a busca cresce seu respeito pela sua nobre coragem, e decide ajudá-los.

Quando a agência do governo encarregada dos índios não entrega os escassos suprimentos, devidos por tratado, para a orgulhosa tribo Cheyenne em sua estéril reserva no deserto, os índios famintos entendem que foram mais abusados do que vale a pena tolerar. Mais de 300 cheyennes abandonam a reserva destinada a eles, partindo em uma travessia de 2.400 km rumo à sua ancestral área de caça. Isso é encarado pelo governo como um ato de rebelião, que então tenta impedir a jornada. O Capitão de Cavalaria Thomas Archer é encarregado de sua captura, mas durante a busca cresce seu respeito pela sua nobre coragem, e decide ajudá-los.

Фильм рассказывает о миграции умирающих от голода индейцев племени шайеннов из их резервации в Оклахоме на родные земли в Вайоминге. Действие начинается в 1887 году. Когда обращенные к правительству просьбы о пище и жилье остались без внимания, два вождя решают бросить вызов властям и вести народ обратно на родину в Вайоминг. Так начинается героический переход длиной в 1500 миль. Пресса же описывает исход как очередную войну дикарей против истинных американцев.

En 1868, trescientos indios cheyennes vivían miserablemente, lejos de sus tierras, en una reserva de Oklahoma. Para sacarlos de la pobreza, sus jefes decidieron emprender un largo viaje hasta sus praderas natales. Pero la huida fue descubierta y la caballería salió en su persecución. En el primer combate murieron el comandante Braden y ocho de sus hombres. Cuando se supo la noticia, millares de soldados fueron enviados a combatir contra los valerosos cheyennes.

En 1868, trescientos indios cheyennes expulsados de sus tierras vivían miserablemente en una árida reserva de Oklahoma. Tras esperar en vano una solución de las autoridades de Washington, sus jefes decidieron emprender un largo viaje hasta sus praderas natales. Pero la huida fue descubierta y la caballería salió en su persecución. En el primer combate murieron el comandante Braden y ocho de sus hombres. Cuando se supo la noticia, millares de soldados fueron enviados a combatir contra los valerosos cheyennes.