Příběh tohoto filmu se odehrává na počátku 60. let ve fiktivním jižanském městě Quinlan v Mississippi. Hnutí za lidská práva tu nabírá na síle a razí si cestu nejen do velkých měst, ale i do vzdálených míst na venkově. Dospívající Afroameričan Owen Walker nadšeně vítá příjezd členů studentské organizace, která bojuje proti násilí a rasismu. Přidává se k těm, kteří hodlají zorganizovat mírové protesty proti rasové diskriminaci černochů a pomoci jim při volební registraci, která byla dosud vždy spojena s brutálním odporem přívrženců rasismu. Je to příběh o tichém hrdinství místních dobrovolníků a jejich rodin, na jejichž bedra dopadla tíha boje za svobodu a kteří kvůli budoucnosti dokázali riskovat život.

Freedom Song is a made-for-TV film based on true stories of the Civil Rights Movement in Mississippi in the 1960s. It tells the story of the struggle of African Americans to register to vote in the fictional town of Quinlan. In the midst of the Freedom Summer, a group of high school students in the small town are eager to make grassroots changes in their own community. The young activists meet resistance not only from white southerners, but from their parents, who have experienced firsthand the violence that can result from speaking out. As high school students band together with the support of the Student Nonviolent Coordinating Committee, they make strides in registering African-American voters and gaining awareness for their cause.

Owen Walker fiatal afro-amerikai srác, kevés esélye van arra, hogy kitörjön a gettóból. 1961 nyara Quinlan-ban, a Mississippi állambeli kisvárosban azonban sorsdöntőnek bizonyul egész közössége számára. Politikai aktivista érkezik a városba, aki a fiatalokat békés tüntetések megtartására buzdítja és tanítja. Csendes üléseiket rendre brutálisan szétverik a rendőrök és a faji ellentétet szító titkos szervezetek. Egyre kevesebben ijednek meg azonban közülük, erejük napról-napra nő. Shannon szembekerül apjával is, aki már rég nem hisz a rendszer megváltozásában. Az egész mozgalmat négy ifjú kezdte, akiket nem szolgáltak ki bőrük színe miatt egy étteremben, amely azóta az amerikai történelem része, a Civil Jogok Központja és Múzeuma.