Забавната история на едно турско семейство, живеещо в Германия, начело на което стои най-възрастният член на фамилията - дядото. Изглежда, че всеки един от огромната фамилия има свое мнение относно немско-турското си възпитание и собствена степен на асимилация - така че когато по време на вечеря дядото заявява, че е закупил къща в Турция и би искал всички семейно да я посетят, той среща сериозен отпор.

Almanya er det tyrkiske ord for Tyskland. Og det er et ganske andet Tyskland, end det vi kender. I hvert fald som det opleves af Hüseyin og hans familie af gæstearbejdere, der ankommer til landet og konstaterer, at tyskerne spiser små børn og tilbeder en gud på et kors, som de også spiser hver søndag i kirken!

Huseyin Yilmaz heeft na 45 jaar in Duitsland te hebben gewoond een huis gekocht in Turkije en wil dat iedereen mee terugvliegt om het te renoveren. Maar de familie wordt niet vrolijk van het idee en er ontstaat een verhitte discussie. Dit is duidelijk niet het juiste moment voor kleindochter Canan om te vertellen dat ze zwanger is van een Engelse jongen die de familie nog nooit heeft gezien. Om haar 6-jarige neefje Cenk, die al vanaf de eerste dag op school gepest wordt, op te vrolijken vertelt ze hem het fantastische verhaal hoe ze in Duitsland terecht zijn gekomen, ook al zijn ze geen Duitsers.

After living 45 years in Germany, the Turkish Hüseyin Yilmaz, seventy, announces to his family that he has bought a house in Turkey and they should return to make the necessary reforms. The idea is unwelcome and causes very heated discussions. In addition, Canan, a granddaughter of Hüseyin, announces she is pregnant and the father is her English boyfriend, and no one knew anything.

"Suis-je allemand ou turc ?" C’est la question que se pose Cenk Yilmaz, 6 ans, lors d’un match de football, alors que ni ses camarades allemands ni ses camarades turcs ne veulent de lui dans leur équipe. Pour le consoler, sa cousine Canan lui raconte l’histoire de leur grand-père Hüseyin qui, à la fin des années 1960, a émigré en Allemagne avec femme et enfants pour y travailler. Le temps a passé et l’Almanya est devenu leur pays d’adoption. Mais le grand-père a acheté une maison en Turquie et souhaite y emmener toute la famille en vacances. Commence alors un voyage plein de souvenirs, de disputes et de surprises…

Vor fast einem halben Jahrhundert ist Hüseyin als Gastarbeiter nach Deutschland gekommen. Mit der Frage nationaler Identität haben seine Sprösslinge bis heute zu kämpfen – etwa seine 25-jährige Enkeltochter Canan die keinen Schimmer hat, wie sie ihrer Familie erklären soll, dass sie schwanger von einem Briten ist. Oder deren 6-jähriger Cousin Cenk der an seinem ersten Schultag weder in die deutsche, noch in die türkische Fußballmannschaft gewählt wird. Dann überrascht Hüseyin seine Familie mit seinem Vorhaben, in die türkische Heimat zurückzukehren – und seine ganze Sippe mitznehmen. Begeisterungsstürme löst er damit nicht aus, trotzdem folgt die Familie ihrem gestrengen Patriarchen...

Αφού έζησε 45 χρόνια στη Γερμανία, ο Τούρκος Χουσεΐν Γιλμάζ, εβδομήντα ετών, ανακοινώνει στην οικογένειά του ότι αγόρασε ένα σπίτι στην Τουρκία και πρέπει να επιστρέψουν για να να το ανακαινίσει. Η πρότασή του είναι ανεπιθύμητη και προκαλεί προκαλεί τριγμούς ανάμεσα στα μέλη της οικογένειας. Επιπλέον, η Canan, εγγονή του Hüseyin, ανακοινώνει ότι είναι έγκυος και πατέρας είναι ο Άγγλος φίλος της.

"De hát mi vagyok én valójában - német vagy török?" Ezt a kérdést teszi fel magának a hatéves Cenk Yilmaz, mikor sem török, sem német osztálytársai nem akarják beválasztani a focicsapatukba. Unokanővére azzal próbálja megvigasztalni, hogy elmeséli neki családjuk történetét: Nagyapjuk, Hüseyin Yilmaz a hatvanas években az "egymillió egyedik vendégmunkásként" érkezett "Almanya"-ba, s később felesége és gyermekei is utána jöttek. Németország már jó ideje a család hazájává lett, mikor Hüseyin egyszer csak azzal a hírrel lepi meg szeretteit, hogy házat vásárolt Törökországban, és el akar utazni velük az óhazába. És kezdetét veszi egy emlékekkel, vitákkal és kibékülésekkel teli utazás.

Protagonista del film è la famiglia Yilmaz, emigrata in Germania dalla Turchia negli anni 60 e giunta ormai alla terza generazione. Dopo una vita di sacrifici, il patriarca Hüseyin ha finalmente realizzato il sogno di comprare una casa in Turchia e ora vorrebbe farsi accompagnare fin lì da figli e nipoti per risistemarla. Malgrado lo scetticismo iniziale, la famiglia al completo si mette in viaggio e alle nuove avventure nella terra d'origine si intrecciano i ricordi tragicomici dei primi anni in Germania (Almanya in turco), quando la nuova patria sembrava un posto assurdo in cui vivere. Lungo il tragitto, però, vengono a galla molti segreti del passato e del presente e tutta la famiglia si troverà ad affrontare la sfida più ardua: quella di restare unita.

터키에서 독일로 온 ‘후세인’은 백만 첫 번째 독일 이주 노동자이다. 이주 45년 만에 시민권을 얻은 ‘후세인’은 손자, 손녀들이 모인 가족식사 자리에서 모든 가족이 휴가 때 터키로 여행을 가자고 제안한다. 터키로 향하는 차 안에서 심심해 하던 ‘후세인’의 막내 손자 ‘첸크’에게 사촌 누나 ‘캐넌’은 파란만장 가족의 옛날 이야기 보따리를 하나, 둘 꺼내 놓는다. 과거와 현재를 오가며 펼쳐지는 가족의 사랑스러운 이야기와 함께 터키행 여행은 가족들에게 소중한 추억을 선물하는데…

Opowieść o wielopokoleniowym klanie Turków, od dziesięcioleci mieszkających w Niemczech. Rodzina jest duża. Każdy ma inne problemy i czuje przynależność do innej kultury – część członków klanu mówi o sobie „Jestem Turkiem”. Inna „Jestem Niemcem”. Mieszanka zgoła odmiennych społecznie kultur ubarwia film Yasemin Şamdereli, która doskonale wie, jak to jest czuć się obcym wśród swoich.

10 сентября 1964 года Германия распахнула двери сотням тысяч рабочих иммигрантов. Через 45 лет семья прибывшего туда из Турции Хусейна значительно разрослась, у каждого ее члена своя жизнь и свои самые разнообразные проблемы. Получив уже в преклонном возрасте немецкое гражданство, Хусейн решает в последний раз съездить в Турцию домой.

Después de vivir 45 años en Alemania, el turco Hüseyin Yilmaz, de setenta años, anuncia a su familia que ha comprado una casa en Turquía y que deben volver para hacer las reformas necesarias. La idea no es bien recibida y provoca discusiones muy acaloradas. Además, Canan, una nieta de Hüseyin, anuncia que está embarazada y que el padre es su novio inglés, del que nadie sabía nada. Para consolar a su primo Cenk, un niño de de seis años, al que humillaron en la escuela tachándolo de “extranjero”, Canan le cuenta una fantástica historia sobre cómo abandonaron Turquía y fueron a parar a Alemania.

Ben kimim ve neyim – Alman mı yoksa Türk mü? Bu soruya altı yaşındaki Cenk ikilem arasında kaldığı için kendisine soruyor. Kimse onu futbol takımına almak istemiyor. Ne Türkler ne de Almanlar. Cenk’i teselli etmek için 22 yaşında olan kuzeni Canan dedeleri Hüseyin’in hikayesini anlatıyor. 60’li yılların sonunda bir Türk işçisi olarak Almanya’ya gelmiş, sonra da eşini ve çocuklarını yanına aldırmış. O zamandan bu yana çok zaman geçmiş ve Almanya onların yeni vatanı olmuş. Bir akşam aile fertleri hep bir arada iken Hüseyin bir konuşma yapar. Onlara Türkiye’de bir ev aldığını ve herkesle birlikte es vatanlarına gitmek istediğini söyler. Yalnız birilerinin aklında bir soru işareti oluşur: Benim gerçek vatanım neresi? Fakat tepkiler fayda etmez, sonunda bütün aile Türkiye’nin yolunu tutar. Yolculuk hatıralarla, kavgalarla ve barışla başlar. Ama bu yolculuk hiç beklenmedik biçimde değişir…