On March 25, 1911, a catastrophic fire broke out at the Triangle Waist Company in New York City. Trapped inside the upper floors of a ten-story building, 146 workers - mostly young immigrant women and teenage girls - were burned alive or forced to jump to their deaths to escape an inferno that consumed the factory in just 18 minutes. It was the worst disaster at a workplace in New York State until 9/11. The tragedy changed the course of history, paving the way for government to represent working people, not just business, for the first time, and helped an emerging American middle class to live the American Dream.
Bár a sziú törzsek a Little Big Horn-i csatában legyőzték a Custer tábornok vezette 7. lovasezredet, az indiánok helyzete tovább romlik. A bosszúra éhes fehérek ki akarják űzni őket a szent földjükről, az aranyban gazdag Black Hillsből. Csak Dawes szenátor emel szót az érdekükben. Eközben Charles Eastman, a fiatal, indián származású orvos mindent megtesz annak érdekében, hogy jobbá tegye az életet népe számára. Az indiánok azonban már csak az új messiás eljövetelében reménykednek. A fehérek rossz szemmel nézik ellenállásukat, vezetőjüket, Ülő Bika törzsfőt meggyilkolják, és mészárlást rendeznek a Wounded Knee-pataknál.
Ada kényelemben nevelkedett. Apja bár Charlstonból egy eldugott, hegyvidéki településre költözött, a széltől is óvja lányát. Inman a Hideghegyen született, ácsként dolgozik. Nem sokkal a polgárháború kitörése előtt megtetszenek egymásnak, és bár csupán egyszer csókolták meg egymást, mielőtt Inman bevonul, örök hűséget esküsznek egymásnak. A férfit elnyeli a háború. Borzasztó dolgokat lát és él át. Megelégeli az öldöklést, csupán egyetlen dolog élteti: a hazatérés. Megszökik, és bujkálva, menekülve, gyalogol a Hideghegy felé. Szerelme eközben magára marad, és az egyre zordabbra forduló világban igyekszik túlélni a háború hozta szörnyűségeket. Ő is csak azért küzd olyan elszántan, mert tudja, hogy Inman hazatér.
A film az amerikai polgárháború meghatározó csatáját (1863) ábrázolja a két szemben álló fél jelentős személyiségeinek szemszögéből, illetve az ő egyéni sorsukkal összefüggésben, látványos csatajelenetekkel. Film az amerikai történelem tapasztalt vezetőiről, a háborúról, szenvedélyről és hatalomról az éles nézeteltérések viharában.
Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.
Dúl a polgárháború Észak-Amerikában. A kékkabátos Robert Gould Shaw ezredest megbízzák, hogy szervezze meg az első feketékből álló egységet. A Massachusetts állambeli önkéntes alakulat, az 54. hadtest katonái szökött rabszolgákból és szabad polgárokból állnak. A fehér nemesi családból származó Shaw elhatározza, hogy az általános vélekedéssel szemben bebizonyítja, a feketékből is lehet jó katonákat faragni. Legfőbb segítőtársa Trip, egy szökött rabszolga, valamint John Rawlins, aki sírásóból lett katona. Lelkesedésük átragad a többiekre is, de vajon elég lesz-e ez a diadalhoz?
This follow-up to "The Bastard" and "The Rebels" continues the account of Philip Kent's life and career from his emigration to colonial Massachusetts through the American Revolutionary War and concludes the family saga with the story of his two sons and their children as they arrive in the unexplored Northwest Territory. (Episodes 5 and 6 of the Kent Chronicles miniseries.)
A young white man who spent his whole life raised by a Native American tribe is sent to live with his true family and must learn to fit in with the people he was taught to hate.
The wild and woolly early days of New York -- when it was still known as New Amsterdam -- provide the backdrop for this period musical-comedy. In 1650, Peter Stuyvesant (Charles Coburn) arrives in New Amsterdam to assume his duties as governor. Stuyvesant is hardly the fun-loving type, and one of his first official acts is to call for the death of Brom Broeck (Nelson Eddy), a newspaper publisher well-known for his fearless exposes of police and government corruption. However, Broeck hasn't done anything that would justify the death penalty, so Stuyvesant waits (without much patience) for Broeck to step out of line. Broeck is romancing a beautiful woman named Tina Tienhoven (Constance Dowling), whose sister Ulda (Shelley Winters) happens to be dating his best friend, Ten Pin (Johnnie "Scat" Davis). After Stuyvesant's men toss Broeck in jail on a trumped-up charge, Stuyvesant sets his sights on winning Tina's affections.