Un poeta veu que s'acosta l'hora de la seva mort i decideix fer balanç de la seva vida i de la seva obra. Entre somnis d'immortalitat i ànsies de renaixement, anirà desfilant una sèrie de personatges surrealistes que donaran lloc a una precisa anàlisi de la inspiració, les fòbies i les obsessions de l'artista. Part final de la trilogia òrfica de Jean Cocteau: La sang d'un poeta (1932), Orfeu (1950) i El testament d'Orfeu (1960).

　　剧情梗概：一位18世纪的诗人通过时间隧道到了一个神秘的地方，他遇到了许多让他死亡又让他重生的事物。可是他还是必须面对死亡的洗礼，他还有什么心愿未了吗？ 　　考克多的银幕绝唱，可视为他私人日记的公开，展现了艺术家、艺术创作以及艺术梦想之间的互相作用，是他向电影艺术的道别。一位18世纪的诗人通过时间隧道到了一个神秘的地方，他遇到了许多让他死亡又让他重生的事物。可是他还是必须面对死亡的洗礼，他还有什么心愿未了吗？

Autobiografische en laatste film van de surrealist Jean Cocteau. Een 18e eeuwse dichter, Cocteau zelf, reist door de tijd op zoek naar goddelijke wijsheid. Hij ontmoet een wetenschapper die deuren opent naar nieuwe dimensies.

Outside time and reality, the experiences of a poet. The judgement of the young poet by Heurtebise and the Princess, the Gypsies, the palace of Pallas Athena, the spear of the Goddess which pierces the poet's heart, the temptation of the Sphinx, the flight of Oedipus and the final Assumption. This film is the third part of Cocteau's Orphic Trilogy, which consists of The Blood of a Poet (1930), Orpheus (1950) and Testament of Orpheus (1960).

Orfeuksen testamentti oli runoilijan, kuvataiteilijan ja elokuvantekijän Jean Cocteaun (1889-1963) hurmaava hyvästijättö taiteelle, elokuvalle ja ystäville. Elokuvassa kuolemaa lähestyvä runoilija kohtaa unia, muistoja, totta ja tarua elämänsä varrelta. Vanhan miehen nuori mieli on yhä täynnä kokeilunhalua ja leikkisyyttä, mutta mielikuvituksesta nousee myös uudenlaista kirkkautta ja pelkistystä.Cocteau pääsi tekemään viimeistä elokuvaansa täysin vapaasti, Ranskan uuden aallon kannattelemana ja Francois Truffaut'n rahoittamana. Hän nousee kuin feenikslintu tuhkasta ja vaeltaa ajan, paikan ja todellisuuden rajoista piittaamatta läpi elämänsä ja taideteostensa.50 vuotta sitten valmistuneessa elokuvassa esiintyvät päähenkilö Cocteaun lisäksi muun muassa Jean Marais, Pablo Picasso, nuori Jean-Pierre Léaud, Charles Aznavour, Yul Brynner, Édouard Dermithe, Henri Crémieux ja Maria Casarès.

Frappé par une balle, le poète Jean Cocteau se retrouve projeté dans le temps. Tandis qu'il tente désespérément de regagner son époque, il a l'étrange surprise de rencontrer ses propres créations : Cégeste, le poète jeune, la Princesse et Heurtebise. Ces deux derniers s'érigent en juges face à leur créateur, contraignant Cocteau à plaider sa cause, en vain. Le voilà condamné à vivre, pour crime d'innocence. Muni d'un talisman, le poète explore la « zone intermédiaire » où vivent les symboles et les divinités diverses qui hantent son œuvre. Il arrive ensuite au palais de Pallas-Athéna — la déesse de la raison — qui habite dans un univers en ruines…

Im Anblick seines Todes schaut ein Poet zurück auf seine Arbeit - fernab von Zeit und Wirklichkeit. Er lässt sein Leben vorbeiziehen und entsinnt sich auf seine Inspirationen und Obsessionen. Jean Cocteaus letzter Langfilm ist ein starbesetztes, avantgardistisches Kunstdrama.

Jean Cocteau búcsúfilmjének főszereplője maga Jean Cocteau. A költő különös utazásra indul térben és időben. Az időutazást a professzor zseniális találmánya teszi lehetővé, a túlvilágon pedig korábbi filmjének egyik szereplője, Cégeste szegődik kalauzául. Újra felbukkan a Hercegnő és Heurtebise is, akik bíróként mondanak ítéletet teremtőjük felett. A különös szürreális filmben kisebb szerepekben olyan világsztárok is felbukkannak, mint Jean Marais, Yul Brynner és Brigitte Bardot.

오르페우스 삼부작의 마지막 작품이자 장 콕토의 유언과도 같은 작품. 콕토 자신이 시인으로 직접 출연하여 시인의 삶과 죽음, 부활을 보여 준다. 시의 영감을 얻기 위해 다른 세계를 통과하는 여정이 이중 인화, 음화, 디졸브, 슬로우 모션 등 다양한 효과를 통해 그려진다. 장 마레, 마리아 카사레스 등 절친했던 배우들은 물론이거니와 파블로 피카소, 프랑수아즈 사강, 샤를 아즈나부르, 율 브리너 등 다양한 인물들이 카메오로 출연했다.

Поэт размышляет о своей жизни и творчестве, пытаясь вернуть вдохновение и одержимость.

Un poeta ve que se acerca la hora de su muerte y decide hacer balance de su vida y de su obra. Entre sueños de inmortalidad y ansias de renacimiento, irá desfilando una serie de surrealistas personajes que darán lugar a un preciso análisis de la inspiración, las fobias y las obsesiones del artista. Parte final de la trilogía órfica de Jean Cocteau: La sangre de un poeta (1932), Orfeo (1950) y El testamento de Orfeo (1960).

En poet blickar tillbaka mot sitt förflutna, sitt liv och sina verk. Han försöker desperat återkalla inspirationen och viljan till skapande. Jean Cocteau spelar själv poeten i denna självbiografiska, surrealistiska film som återknyter till hans tidigare verk och som proklamerar slutet för hans filmkarriär.

Zamanın ve gerçekliğin dışında, bir şairin deneyimleri. Genç şairin Heurtebise ve Prenses tarafından yargılanması, Çingeneler, Pallas Athena'nın sarayı, Tanrıça'nın şairin kalbini delen mızrağı, Sfenks'in cazibesi, Oidipus'un uçuşu ve son Varsayım. Bu film, Cocteau'nun The Blood of a Poet (1930), Orpheus (1950) ve Testament of Orpheus'tan (1960) oluşan Orphic Trilogy'nin üçüncü bölümüdür.