Nadat ze recentelijk weduwe geworden is, beseft Elizabeth dat de gelukkigste tijd van haar leven de Tweede Wereldoorlog was waarin ze optrad met een band. Samen met de vroegere drummer besluit ze de groep weer bij elkaar te krijgen voor één laatste optreden.

After Elizabeth's husband dies, she begins to play her tenor saxophone again, and remembers when she was 15 and a member of the Blonde Bombshells, an all-girl (with one exception) swing band. Accompanied by the exception and urged on by her grand-daughter, Elizabeth hunts up all the old members of the band and urges them to perform, and in doing so, learns more than she knew about the band, its members, the roses on the drum set, and herself--the last of the Blonde Bombshells.

Elizabeth a II. világháború idején egy női zenekar, a Szőke Bombázók legifjabb tagjaként sikeres szaxofonos volt. A háború után az együttes feloszlott, a tagok szétszóródtak. A történet napjainkban, Elizabeth férjének temetésével kezdődik. Elizabeth - gyerekei megbotránkozására - nem borul gyászba, hanem felcsap utcai zenésznek. Így találkozik Patrickkel, egykori zenésztársával, akivel elhatározzák, hogy újra összehozzák a zenekart. Miközben felkutatják a még élő tagokat, kibontakozik előttünk fiatalságuk története és állandóan szól a zene.

После смерти мужа Элизабет решает восстановить свой свинговый ансамбль, в котором она играла во время Второй мировой войны.