Тази малка трагедия би могла да бъде само немска история. Тя би могла да се случи само в страна, където униформата е била винаги повече от бог.

本片主人公（爱米尔·强宁斯 Emil Jannings 饰）是一所大旅馆的看门人，一直以来他都为这份体面的工作感到自豪。当他下班后穿着神气的制服，回到自己所居住的贫民区时，邻居们都会向他投来羡慕的眼光。新一天开始了，如常上班的他却被告知老板要辞退他，因为他年纪太大了。但念在他工作多年的份上，老板把他调去打扫厕所，还要收 回他的金边制服。他一下子从神气十足的看门人变成了低三下四的厕所清洁工。不能接受这个事实的他，夜里潜入旅馆把制服偷了回来。他穿着制服去参加侄女的婚礼，没有把被调职一事告诉亲朋好友。很快，他的秘密被别人知道了，大家纷纷嘲笑他。他再也没有颜面去面对别人了，于是跑回旅馆归还了制服，失魂落魄地坐在厕所中。然而故事并没有就此结束……

主角（愛米爾強寧斯 飾）是旅館的看門人，一直以來他都為這份體面的工作感到自豪。當他下班後穿著神氣的制服，回到自己所居住的貧民區時，鄰居們都會向他投來羨慕的眼光。新的一天開始了，如常上班的他卻被告知老闆要辭退他，因為年紀太大，但念在他工作多年的份上，老闆把他調去打掃廁所，還要收回他的金邊制服，他一下子從神氣十足的看門人變成了低三下四的廁所清潔工，不能接受這個事實的他，準備在夜裡潛入旅館偷回制服…

Bag titlen Hotel Atlantic gemmer sig et af de store mesterværker fra stumfilmstiden, nemlig F.W.Murnaus Der letzte Mann. I en ægte filmisk stil, næsten uden brug af indskudte tekster, fortælles historien om hotelportieren (Emil Jannings), som på grund af alder degraderes til toiletpasser. Filmen beskriver nådesløst den gamle mands sociale nedtur, herunder prestigetabet ved den manglende uniform. Men til sidst sker der noget helt uventet.

De portier van Hotel Atlantis is trots op zijn baan en is dan ook meer dan bereid om al zijn taken uit te voeren, hij besluit zelfs een zware koffer naar binnen te dragen als er geen piccolo te vinden is.

An aging doorman, after being fired from his prestigious job at a luxurious hotel is forced to face the scorn of his friends, neighbours and society.

Le portier du grand hôtel " Atlantic " est très fier de ses prérogatives : il occupe une fonction prestigieuse, que son costume désigne aux yeux de tous. Dans son quartier, il est respecté et envié. Or, un matin, en arrivant à son travail, il constate qu'il a été remplacé. Le directeur de l'hôtel lui explique, sans ménagement, que cette mesure est due à son grand âge. On lui arrache sa somptueuse livrée et on le relègue au gardiennage des lavabos. C'est la pire des humiliations. Le soir venu, l'ex-portier vient en catimini récupérer sa livrée, afin de donner le change à son entourage. Mais une commère a été témoin de sa déchéance. Elle la révèle à tout le quartier, qui tourne en ridicule le pauvre homme. A bout de forces, il vient se terrer dans ses lavabos, où un veilleur de nuit le découvre, prostré...

Berlin, Anfangs des 20. Jahrhunderts. Der alte Portier des Hotels "Atlantic" verdankt seiner prächtigen Uniform Selbstwertgefühl und Anerkennung: Vor der Drehtür des Hotels ist er stolzer Diener, der die Gäste begrüßt, zu Hause im Hinterhofmilieu ein viel bewunderter Mann. Doch eines Tages beobachtet der Geschäftsführer, wie schwer dem alten Portier das Hantieren mit den Koffern fällt: Er verbannt ihn daraufhin in den Keller, degradiert ihn zum Toilettenmann. In seinem Milieu wagt er nicht, den Abstieg einzugestehen. Als seine Tochter heiratet, stiehlt er die Uniform, um wenigstens hier den Schein zu wahren. Doch der Schwindel fliegt auf, er wird von seinen Hausbewohnern verlacht und gedemütigt, seine Verwandten wenden sich von ihm ab. Verzweifelt zieht sich der alte Mann in den Waschraum der Hoteltoilette zurück.

Szöveg nélküli. Az Utolsó ember a filmtörténet időtlen klasszikusa, amelyet 1958-ban a "brüsszeli 12"-be, minden idők legjobb filmjei közé is beválasztottak. Egy hotelportás története, akit öreg napjaira vécésnek fokoznak le, s akit a megaláztatás tönkretesz, hiszen pompás egyenruhájával élete értelmét is elvesztette. Murnau - és vele egyenrangú alkotótársai, Carl Mayer forgatókönyvíró, Karl Freund operatőr és nem utolsó sorban a főszerepet játszó, zseniális Emil Jannings - inzertek nélkül, a szöveg súlyától megszabadulva csak képekben, montázsokkal mesélik el a szívszorító történetet. A kamera szabadon mozog, követi a hős sorsát - az események főszereplőjévé válik. A hotel zsongó élete, az öreg portás részeg-jelenete, a pletykázó asszonyok montázsa, a szürke külváros és a csillogó hotel kontrasztja felejthetetlen képsorokban elevenedik meg.

L'ormai anziano ed esperto usciere dell'Hotel Atlantic è orgoglioso della sua posizione, delle sue responsabilità e della sua livrea. Una notte piovosa e indaffarata si sta riposando brevemente dopo aver trasportato un pesante bagaglio sotto la pioggia e proprio in quel mentre viene sorpreso dal direttore. Il giorno seguente apprende di essere stato sostituito e declassato al ruolo umiliante di assistente alle pulizie. Sbalordito e umiliato, si sforza di riuscire a mandare avanti lo stesso la sua vita.

은발의 멋진 구렛나루 수염을 쓰다듬으며 금빛 단추의 제복을 뽐내는 한 호텔 도어맨이 있다. 그는 출퇴근을 할 때에도 항상 호텔 제복을 입고 다니며, 나이는 들었지만 자신이 아직도 상당히 매력적이고 힘도 센 괜찮은 남자라는 생각 한다. 그리고 도어맨으로서의 직업적 자긍심도 대단하다. 그러던 어느날 도어맨이 손님의 무거운 가방을 나르고 숨이 차 잠시 로비에서 쉬고 있는데, 이를 호텔 매니저가 목격한다. 이 일이 빌미가 되어 도어맨은 나이가 많다는 이유로 세면장에서 수건 수발을 드는 자리로 좌천당하게 된다. 그런데 그날이 하필이면 질녀의 결혼식 날이였다. 제복을 벗은 초라한 자신의 모습을 친척들에게 보여줄 수 없다고 생각한 도어맨은 제복을 몰래 훔쳐내 입고 결혼식에 참석한다. 결혼식을 마친 다음 날 이런 사실을 모르는 친척 아주머니가 도어맨에게 줄 도시락을 들고 호텔로 찾아가는데...

Bohater (Emil Jannings) dosłownie żyje swą pracą portiera w eleganckim hotelu i z dumą obnosi zdobną liberię. Jednak wkrótce zauważony będzie jego zaawansowany wiek i postępujące zniedołężnienie. Zostaje pozbawiony dotychczasowej funkcji oraz należnego stroju i zmuszony do pracy w hotelowej toalecie. I wówczas przeżycia starego, zdegradowanego i poniżonego człowieka sięgają rangi prawdziwej tragedii.

O idoso porteiro do Atlantis, um elegante hotel de Berlim, sente orgulho do seu trabalho, que faz com dedicação, e se comporta como um general em seu resplandecente uniforme, sendo tratado com respeito pelos seus amigos e vizinhos. Entretanto, o novo gerente do hotel se mostra insensível quando o velho porteiro para um pouco para se recompor, após carregar uma pesada bagagem, e assim o gerente decide que o atual porteiro é velho demais para o cargo e o rebaixa para criado do banheiro masculino. Isto provoca um efeito desastroso no prestígio do homem e na sua autoestima.

Должность портье известного отеля – престижна. Поэтому, когда главного героя из-за его пожилого возраста смещают, он крайне подавлен и унижен.

Un portero de un lujoso hotel, es bruscamente degradado a mozo de los lavabos. Privado de su antiguo trabajo y del uniforme que le identifica, intenta ocultar su nueva condición, pero su vida se desintegra lentamente.

Den gamle hotellportiern står som dörrvakt på ett respektabelt hotell. Han vill alltid göra sitt bästa och försöker därför hjälpa allt och alla. När ingen yngre portier finns i sikte väljer han att bära in en tung resväska i lobbyn, något som får honom så trött att han tvingas sätta sig ner och vila en stund. Detta ser den unge hotellchefen. Den gamle mannen blir stationerad att arbeta på toaletten på grund av sin lathet, något som bryter ned honom totalt...

Son Adam 1924 Almanya yapımı siyah beyaz dramatik filmdir. Özgün adı Der Letzte Mann olan bu sessiz film ABD'de The Last Laugh (Son Gülüş) adıyla gösterime sunulmuştu.Senaryosunu Carl Mayer'in yazdığı filmi sessiz Alman sinemasının yaratıcı sinemacısı F.W. Murnau yönetmiş, başrolünde ise Emil Jannings oynamıştı. Çoklarına göre Murnau'nun başyapıtı sayılan bu film çevrildiği yıl o zamana kadar yapılmış en iyi film olarak değerlendirilmişti. Filmin görüntülerini dönemin en önemli görüntü yönetmenlerinden Karl Freund çekmiştir. Freund kamerayı o denli devrimci ve kıvrak bir üslupla kullanmıştı ki, Carl Mayer senaryoyu yeni kamera hareketlerine göre yeniden yazmak zorunda kalmıştı.