Mark Whalberg 1971. június 5-én született Bostonban, Massachusetts államban. Mark Starr zenei producer fedezte fel őt és bátyját, Donniet, 13 éves korában, amikor új tagokat keresett a New Kids on the Block nevű formációba. Amíg Donnie a kezdetektől örült az ajánlatnak, Mark szkeptikus volt. Ugyanis jobban szerette a bulikat, mint a fárasztó próbákat, és három hónap után kilépett a formációból.

Amíg a New Kids on the Block kezdett befutni, Mark a tinédzser éveit az utcán töltötte, és különféle illegális tevékenységekben vett részt. Miután börtönbe került, Donnie letette érte az óvadékot és vállalta a felügyeletét. Donnienak köszönhetően megalapította a Marky Mark and the Funky Bunch nevű együttest, és az első albumuk egyből a toplisták élére került. A Good Vibrations című szám pedig világsiker lett.

A siker után Mark elhatározta, hogy kipróbálja magát a filmiparban. Eleinte kisebb, jelentéktelen szerepeket kapott, de 1997-ben Paul Thomas Anderson megkereste őt, hogy szerepeljen a Boogie Nights című filmjében. Mark fellelkesedett a forgatókönyvön és a főszerep lehetőségén, ezért elfogadta az ajánlatot. Whalberg a filmben egy fiatal pornószínészt (Dirk Diggler) alakított, és hatalmas sikert ért el mind a kritikusok, mind a nézők körében. A színész egy csapásra sztár lett. Be akarta bizonyítani, hogy ez a siker nem a véletlen műve, ezért nagyon megválogatta szerepeit. Olyan filmek következtek, mint a Robbanófejek (1998) és a Mocskos zsaruk (1999), ez utóbbival sikerült megszólítania a fiatalabb közönséget is. Következő filmjét, a Sivatagi cápák (1999)at a Los Angeles-i filmkritikusok szövetsége az év legjobb filmjének kiáltotta ki. 2000-ben a Viharzóna az egyik legjobban jövedelmező film volt.

Az ezredforduló után számos olyan sikeres filmben szerepet, mint a A majmok bolygója (2001), Az olasz meló (2003), Scorsese Oscar-díjas filmje, a A tégla (2006), a Komfortos mennyország (2009), a Pancser police (2010), A harcos (2010), melyért Oscar-díjra jelölték, a Ted (2012), Izomagyak (2013) és a Transformers: A kihalás kora (2014).