Glenn Close (Greenwich, Connecticut, 19 de març de 1947) és una actriu estatunidenca. Les seves primeres passes com a actriu van tenir lloc al Rosemary Hall, col·legi femení de Connecticut, on amb altres companyes van formar el grup de teatre anomenat "The Fingernails". Es va graduar el 1965 i durant els cinc anys següents va formar part com a soprano del grup "Up with People", amb el qual va recórrer Europa i Estats Units. El 1970, un cop ja divorciada, va abandonar el grup i va començar a estudiar interpretació i antropologia a Virgínia. Allí, el seu mestre d'art dramàtic la va animar a presentar-se a unes audicions nacionals de teatre per a joves. Va arribar a la final i va obtenir un contracte amb la companyia "New Phoenix Repertory", amb la que es va traslladar a Nova York. Després de molts papers secundaris, l'11 de novembre de 1974, el paper de mare de Robin Williams seria la seva primera pel·lícula El món segons Garp. Aquesta pel·lícula va ser estrenada el 1982 i li va donar una nominació a l'Oscar a la millor actriu secundària. El 1983 va fer la seva segona pel·lícula, Retrobament de Lawrence Kasdan, amb la que va tornar a ser nominada a l'Oscar a la millor actriu secundària. El 1984 va ser nominada per tercera vegada consecutiva per la seva actuació a El millor, junt amb Robert Redford i sota la direcció de Barry Levinson.

Glenn Close (born March 19, 1947) is an American actress and singer of theatre and film, known for her roles as a femme fatale (the scheming Marquise de Merteuil in Dangerous Liaisons (1988), and deranged stalker Alex Forrest in Fatal Attraction (1987). She is also known for playing Cruella de Vil in 101 Dalmatians (1996), and its sequel 102 Dalmatians (2000). She has been more recently known for her Emmy winning role as Patty Hewes in the FX TV series Damages. She has been nominated eight times for an Oscar, twice for a BAFTA Film Award and three times for a Grammy, and has won three Tonys, an Obie, three Emmys, three Golden Globes, and two Screen Actors Guild Awards.

Description above from the Wikipedia article Glenn Close, licensed under CC-BY-SA, full list of contributors on Wikipedia.

Elle est une actrice, scénariste et productrice américaine. Ayant commencé sa carrière sur les planches des théâtres de New York, elle a rapidement entamé une carrière polyvalente au cinéma et à la télévision, étant régulièrement saluée et citée comme l'une des meilleures actrices de sa génération. Nommée huit fois aux Oscars du cinéma, elle a remporté entre autres trois Emmy Awards, trois Golden Globes et trois Tony Awards. Elle continue d'alterner des rôles à "Broadway", dans des séries et sur grand écran (aussi bien dans des films indépendants que dans des blockbusters), mais aussi de jouer dans des comédies musicales comme "Sunset Boulevard" où elle reprend avec succès le rôle de Norma Desmond, jouer au cinéma par la star Gloria Swanson.

Sechs Oscar-Nominierungen, zwei Golden Globes, drei Emmys, drei Tonys und eine Vielzahl weiterer Preise und Nominierungen zieren die über 30 Jahre währende Karriere der Kino-, Fernseh- und Theaterschauspielerin Glenn Close. Zuletzt spielte sie die weibliche Hauptrolle in Bjorn Runges Romanverfilmung „The Wife“ (2017) an der Seite von Jonathan Pryce und Christian Slater. Außerdem gehörte sie zum prominenten Ensemble von Julian Fellows Agatha-Christie-Adaption „Crooked House“ (2017).

2016 spielte Glenn Close erneut ihre Tony-preisgekrönte Rolle der Norma Desmond in Andrew Lloyd Webbers Musical „Sunset Boulevard“ in einer neuen Produktion am London Coliseum. Für ihre Leistung erhielt sie den London Evening Standard Award und wurde für den Olivier Award nominiert. Auch bei den Gastspielen am New Yorker Broadway im Frühjahr 2017 stand Close auf der Bühne.

Ihr Debüt als Filmschauspielerin gab Glenn Close 1982 in George Roy Hills „Garp und wie er die Welt sah“ („The World According to Garp“). Dafür erhielt sie ihre erste Nominierung für einen Oscar. Es folgten weitere Oscar-Nominierungen für „Der Große Frust“ („The Big Chill“, 1983), „Der Unbeugsame“ („The Natural“, 1984), „Eine verhängnisvolle Affäre“ („Fatal Attraction“, 1987) und „Gefährliche Liebschaften“ („Dangerous Liaisons“, 1988). Die sechste Oscar-Nominierung erhielt sie im Jahr 2012 für Rodrigo Garcías Drama „Albert Nobbs“. Das Drehbuch schrieb sie gemeinsam mit John Banville. Close war auch Produzentin des Films und arbeitete mit an der Musik zum Golden-Globe-nominierten Song „Lay Your Head Down.“

Bis 2012 spielte Close die Hauptrolle in fünf Staffeln der gefeierten Fernsehserie „Damages – Im Netz der Macht“ („Damages“). Für ihre eindrucksvolle Darstellung der Anwältin Patty Hewes erhielt Close unter anderem zwei Emmys und einen Golden Globe. Ihren ersten Golden Globe gewann sie 2005 für ihre Hauptrolle in Andrei Konchalovskys Fernsehfilm „Lion in Winter – Kampf um die Krone des Königs“ („The Lion in Winter“). Ihren ersten Emmy gewann sie 1995 für ihre Hauptrolle in „Serving in Silence: The Margarethe Cammermeyer Story“.

Glenn Close (* 19. März 1947 in Greenwich, Connecticut) ist eine US-amerikanische Schauspielerin. Sie ist seit den 1970er-Jahren im amerikanischen Film, Fernsehen und Theater erfolgreich. Close ist jeweils dreimalige Golden-Globe-, Emmy- und Tony-Award-Preisträgerin und war jeweils viermal für Oscars in den Kategorien Beste Hauptdarstellerin und Beste Nebendarstellerin nominiert, der Preis wurde ihr aber bislang nie zuerkannt.

Glenn Close 1947. március 19-én született az amerikai Greenwich-ben. Michael Douglas iskolatársa volt a Choate Rosemary Hall Schoolban. Édesapja kórházat nyitott Afrikában, így a család hosszú éveket töltött el a forró kontinensen. Több generációra visszamenőleg nemesi származású, mely arroganciát és kifinomult viselkedést kívánó szerepeiben nagy hasznára volt a későbbiekben.

Nem csupán a filmvásznon ért el kiváló sikereket az évtizedek során, de pályája számos színpadi szerep kapcsán elnyert elismeréstől is színes. 1980-ban a Barnum című Broadway-musical kapcsán Tony-díjra jelölték, ám az elismerést néhány évvel később kapta meg a Real Thing című Tom Stoppard darabban nyújtott alakításért.

Első igazán fontos filmszerepe Robin Williams-hez köthető - ez volt a Garp szerint a világ (1982). A vígjáték mellékszerepéért a színésznő Oscar-jelölésben részesült. A Végzetes vonzerőben (1987) Michael Douglas partnere volt, míg az egy évvel később bemutatott Veszedelmes viszonyokban John Malkovich oldalán szerepelt az élvonalban. A szerencse forgandó (1990) című életrajzi drámában ismét egy férfiikon méltó társaként találkozhattunk vele; ő volt Jeremy Irons, míg a Feleség kerestetik (1991) romantikus képkockáin Christopher Walken partnereként.

Elsősorban drámai színésznőként tartják számon, de komikus szerepkörben is igazán szép sikereket ért el. Elvállalta a 101 kiskutya (1996) című családi vígjáték Szörnyella de Frász karakterének kidolgozását; az alakítást a filmszakma Golden Globe-bal jutalmazta. Szerepelt a Harrison Forddal az élen sikerre vitt Az elnök különgépe című akciófilmben is, majd elvállalta a főszerepet a Cuki hagyatékában (1990).

Szinkronszínészként találkozhattunk hangjával a Tarzanban (1999), majd élőben is megcsodálhattuk játékát A stepfordi feleségekben, Nicole Kidman, Matthew Broderick, Bette Midler és Christopher Walken társaságában. 2007-ben került bemutatásra A hatalom hálójában című tévésorozat, melyben Close egy mindenre elszánt ügyvédnőt formált meg a főszerepben. A galaxis őrzői (2014) egy egészen új műfaj volt számára, míg a Kiéhezettek (2016) történetének drámai vonalán ismét otthonosan mozgott.

A még napjainkban is aktív színésznő háromszor volt férjnél; jelenleg David Shaw-val él párkapcsolatban. Egy lánya van - Annie 1988-ban látta meg a napvilágot.

Glenn Close (nata il 19 marzo 1947) è un'attrice e cantante americana di teatro e cinema, nota per i suoi ruoli di femme fatale (l'intrigante marchesa de Merteuil in Dangerous Liaisons (1988) e lo squilibrato stalker Alex Forrest in Fatal Attraction ( È anche nota per aver interpretato Cruella de Mon in La carica dei 101 (1996) e il suo sequel La carica dei 102 (2000). Più recentemente è stata conosciuta per il suo ruolo vincitore di un Emmy come Patty Hewes nella serie televisiva FX Damages. è stato nominato otto volte per un Oscar, due volte per un BAFTA Film Award e tre volte per un Grammy, e ha vinto tre Tony, un Obie, tre Emmy, tre Golden Globe e due Screen Actors Guild Awards.

Kiedy Gleen miała 13 lat jej ojciec otworzył klinikę w belgijskim Kongo. Dlatego też Glenn przez 16 lat mieszkała w Afryce, wyjeżdżając do szkoły w Szwajcarii. Do filmu trafiła dość późno. Miała jednak już ogromne doświadczenie aktorki teatralnej. Swoja karierę zaczęła w roku 1974, wraz z Phoenix Theatre Company z Nowego Jorku. Jej debiutem filmowym był "Świat według Garpa",reżyserowany przez George'a Roy Hilla. Od tego czasu umacniała swoją pozycję w Hollywood, kolejnymi świetnymi rolami: jako ciepła, mądra żona Kevina Kline'a w "The Big Chill", wplątana w romantyczne intrygi prawniczka w "Zębatym ostrzu" i mściwa, odrzucona kochanka w kontrowersyjnym obrazie Adriana Lyne "Fatalne zauroczenie". Jej wszechstronność uwidoczniła się w "Niebezpiecznych związkach". Close była pięciokrotnie nominowana do Oskara, a także otrzymała nagrody Tony za role teatralne. W roku 1995 dostała nagrodę Emmy za śmiałą rolę pułkownik Margharete Cammermeyer, w filmie telewizyjnym dla kanału NBC "Historia Margarethe Cammermeyer", produkowanym wspólnie z Barbarą Streisand. Została także nominowana do Emmy za filmy telewizyjne "Something About Amelia" oraz "Sarah, Plain and Tall".

Glenn Close (Greenwich, 19 de março de 1947) é uma atriz americana. Estrelou diversos clássicos do Cinema, mas ficou profundamente marcada como a Marquesa Isabelle de Merteuil, na adaptação de Dangerous Liaisons (Ligações Perigosas) feita em 1988. Nesta ocasião, perdeu o Óscar de Melhor Atriz para Jodie Foster (no filme Acusados), fato que foi considerado, por alguns, como uma das grandes injustiças já cometidas pela Academia. Glenn Close iniciou sua carreira em 1979, trabalhando nos telefilmes Too Far to Go e Orphan Train. Estreou no Cinema em grande estilo, já sendo indicada ao Óscar de Melhor Atriz Coadjuvante por seu primeiro papel.

Гленн Клоуз

Американская актриса театра, кино и телевидения, певица. Шестикратная номинантка на премию «Оскар» (1983, 1984, 1985, 1988, 1989, 2012), лауреат двух «Золотых глобусов», трёх телевизионных премий «Эмми» и трёх «Тони».

Гленн Клоуз наиболее известна по своим ролям в фильмах «Роковое влечение», «Опасные связи» и «101 далматинец». В последние годы в основном работает на телевидении, сыграла в телесериалах «Щит», а с 2007 года по 2012 год снималась в телевизионной драме «Схватка».

В 1974 году Клоуз дебютировала на Бродвее. Её театральные работы неизменно пользовались успехом у критиков и принесли ей три награды «Тони». Пожалуй, самая известная её роль в театре — Норма Десмонд в мюзикле Эндрю Ллойд-Уэббера «Бульвар Сансет». (Клоуз отлично поёт и ежегодно исполняет национальный гимн на церемонии открытия бейсбольного сезона в Нью-Йорке.)

В кино Клоуз впервые снялась в 35 лет. Её первая же роль (в фильме «Мир по Гарпу») была номинирована на «Оскар». В течение последующих лет ей зачастую приходилось играть женщин не вполне психически нормальных. Такова роль актрисы-психопатки в триллере «Роковое влечение» (1987), где её партнером был Майкл Дуглас. Одной из вершин актёрского мастерства Клоуз считается беспощадная маркиза де Мертей в экранизации романа «Опасные связи» (1988).

В девяностые годы Клоуз всё больше работает для телевидения («Сара, высокая и простая женщина», 1990; «Лев зимой», 2003). Как заметила её подруга Мерил Стрип, «чтобы получить роль, актриса моего возраста должна играть либо мать, либо умирающую от смертельной болезни». В кинорепертуаре Клоуз резко увеличивается количество возрастных (Гертруда в «Гамлете» Франко Дзеффирелли) и гротескно-комических ролей (Круэлла в диснеевском «Сто одном далматинце» и его сиквеле).

В последние годы актриса продолжает искать новые для себя типажи и роли (преимущественно характерные), среди которых и такие как первая леди («Марс атакует!») и вице-президент США («Самолёт президента»).